Hófehérke és a modern feminizmus
Akárcsak a generációm nagy része, én is Disney meséket nézve nőttem fel. Kedvenc zenéim ezen filmek a fülbemászó betétdalai voltak, sokszínű karaktereik pedig példaképként szolgáltak életem egyes területein. Így, nem meglepő módon egy adag elfogultsággal fordulok minden kritika felé, ami a Disney-alkotásokat éri, hiszen nehéz lenne beismernem, hogy valami, ami oly nagy hatással volt a gyerekkoromra, talán mégsem annyira tökéletes, mint emlékeimben.
Az elmúlt időszakban viszont be kellett látnom, hogy vannak dolgok, melyekben kénytelen vagyok az ellenvéleményeknek igazat adni. Hiszen, ha belegondolunk, akárcsak bármiben, a stúdió minden alkotásában is találhatunk kivetnivalót. Ennek ellenére megfogalmazódott bennem egy gondolat, mellyel mégis megvédeném a klasszikus Disney mesék egy vitatott aspektusát.
A Disney hercegnők szerepe
A Disney vállalat egyik legikonikusabb koncepciója a „Disney hercegnő”, hisz filmjeik közül soknak fiatal női főszereplője van. Így vitatható, hogy a cég elsődleges célközönsége, megalakulásuk óta, a fiatal lányok. Mivel sok alkotás klasszikus tündérmeséken vagy mítoszokon alapul, ezek a női szereplők hagyományosan hercegnők voltak, akik bajba kerültek, majd egy férfi megmentette őket. Ezen kívül, más szerepük nemigen volt.
Hófehérke mint esettanulmány
Erre tökéletes példa a Hófehérke és a hét törpe című alkotás, a stúdió első egészestés filmje, az első, a Disney hercegnők közül. A történet természetesen nem eredeti, a Disney-verzió előtt is sokszor feldolgozásra került, többek között a Grimm testvérek által is.
Mint tudjuk, a történet középpontjában a csodaszép Hófehérke áll, kinek bőre fehér, mint a hó, ajka vörös, mint a vér, haja pedig fekete, akár az ében. Szépségére gonosz mostohája irigy lesz, hiszen ő szeretne a vidék legszebbje lenni, ezért, királynő lévén, megparancsolja egy vadásznak, hogy ölje meg a lányt. Ellenben a férfi szíve megesik Hófehérkén, elengedi őt, a lány pedig a hét törpe házába keveredik, és ott éldegél tovább.
Míg a törpék a bányában dolgoznak ő otthon marad, dalolgat, főz, mos és takarít, egészen addig még gonosz mostohája rá nem talál, és mérgezett almával kínálja, amit ő el is fogad. Hófehérkét végül a bájos szőke herceg (aki valójában nem is szőke) csókja ébreszti fel kómaszerű állapotából, majd magával viszi, hogy boldogan éljenek míg meg nem halnak.
Történelmi jelentőség és modern kritika
A film kasszasiker volt 1937-es megjelenése után, és hatalmas hatást gyakorolt nem csak a stúdió további alkotásaira, de az egész filmiparra is. Modern szemmel szemlélve, viszont rengeteg kifogásolható dolgot találhatunk benne.
A legtöbb kritikus manapság is dicséri korszakalkotó animációját és látványát, de sokak szerint rossz üzenetet közvetít a kislányok felé, hogy Hófehérke elég egydimenziós, nincs sok meghatározható személyiségjegye, csupán egy gyönyörű lány, aki egész nap házimunkát végez, míg a 7 törpe dolgozik, majd, amikor bajba kerül egy férfi menti meg, akihez egyből feleségül is megy.
Feminista kritikák és történelmi kontextus
Ez természetesen szembe megy a modern kor feminizmusa által állított képpel: azzal, hogy egy nő többre is hivatott, mint hogy feleséggé váljon, és házimunkát végezzen. Nem is beszélve arról, hogy állítólag Hófehérke 14 (?!) éves volt amikor a 30 éves herceg, akit nem is ismert, megcsókolta és elvette feleségül.
A korkülönbség valóban elég zavarba ejtő, ellenben véleményem szerint nem kellene olyan elhamarkodottan elkönyvelnünk magunkban a film „antifeminista” üzenetét, hiszen ezen kritikák figyelmen kívül hagyják az időszak árnyaltságát.
Az alkotás ‘37-ben jelent meg, az I. világháború után, a gazdasági világválság közepén. Sokan nem tudják, hogy Walt Disney állítása szerint a film nem gyerekeknek készült, sokkal inkább az elkeseredett felnőtteknek, aki menekülő utat kerestek a valósággal járó nyomás és stressz elől.
A világválság miatt sok nőnek nem volt más választása, mint csatlakozni a munkaerőhöz, hiszen férjeik már nem kerestek eleget, hogy családjukat egyedül el bírják tartani. A film nem arra szolgált, hogy megmutassa a nőknek megfelelő helyüket a társadalomban, sokkal inkább óda volt egy letűnt korszakhoz, amikor a dolgok látszólag egyszerűbbek voltak. Hófehérke története stabilitást képviselt, visszatekintést azokra az időkre, amikor a nőknek lehetőségük volt otthon maradni, a férfiak pedig visszaemlékezhettek arra, amikor ők is el tudtak menni dolgozni, mint a hét törpe, miközben gondoskodtak az általuk szeretett nőkről. A Hófehérke és a hét törpe a menekülés volt, és az idealizmus egy formája.
A mai újragondolások problematikája
Az elmúlt években a stúdió eredeti történetek megalkotása helyett, elkezdte a már meglévő animációs filmjeit élőszereplős adaptációként feldolgozni. Ez alól a Hófehérke és a hét törpe sem kivétel. Az új verziót 2025-ben fogják bemutatni, állítólag egy feminista csavarral a történetben.
Véleményem szerint ahelyett, hogy megpróbálnák filmjeiket a múltból a jelenbe rángatni, ami erőltetett üzeneteket eredményez, a meglévő filmjeiket koruk termékeként kellene tisztelnünk, új alkotásaiktól pedig eredeti történetet és modernebb ideákat elvárnunk.
